Sebellátó

Kemény a tudós élete...

2015. március 12. - Sudeck

Via - Medikus lap

Az amputációról... mit? mikor? miért? (2.)

Az utóbbi pár hónapban több hír és blog is foglalkozott a legújabb protetikus eredményekkel, ezért úgy gondoltam, hogy én is körbejárom a témát, érintve minden kérdést, tisztázva pár félreértést. Ennek a posztsorozatnak az első része a mai, ami protetizálásnál nem szokott kérdésként felmerülni, de mégis beszélni kell az egész kiindulópontjáról, az amputációról. I. rész.

Tovább

Miért jó zöldfülűként vidéken gyakorlatot szerezni?

Tegnap újra meglátogattam az ügyeletet, rég' suturázgattam már, kell a gyakorlat alapon. Korábban is előfordult már, hogy itt aztán minden megtörténhet, de néhanapján tényleg rájön az ember arra, hogy mennyivel másabb, adott esetben akár érdekesebb lehet egy vidéki városi ügyelet egy budapestinél.... Mostanra gyűlt össze kb. annyi eset, hogy érdemesebb talán egy poszt formájában összegyűjteni, felsorolni.

Tovább

Rebooting now...

Lassan vége a vizsgaidőszaknak, kezdődnek a nyári gyakorlatok és nem utolsó sorban nekem is több időm lesz írni. A vizsgaidőszak alatt kismillió meg egy új téma jött velem szembe, olyanok mint pl:

  • új egészségügyi államtitkárt kaptunk
  • logisztikai anomáliák az egészségügyben
  • új megoldások és támadáspontok az antibiotikumok esetében
  • a replantációs sebészet mostani kérdései
  • új fajta protézisek és fejlesztési irányvonalak, lehetőségek
  • és még sok minden más, amit különböző portálok felkaptak.

Hamarosan mindegyikről igyekszem írni.

Közben a közel két hónapos bloghiányban magam is elgondolkodtam az eddigi posztokon, hogy milyen új irányt fogalmazzak meg a bloggal kapcsolatban, hisz lassan van annyi poszt, ami alapján eldönthető, hogy melyik téma populárisabb, így valószínűleg picit változni fog az irányvonal is.

 

Úttalan utakon

ortop_1402467405.jpg_635x847

Kevesen tudják, de a klinika területén az egyes épületeket a föld alatt a képen látható folyosók kötik össze. Nem vagyok történész, de idősebb tanárok elbeszélései alapján régen ezek a folyosók komoly logisztikai szereppel bírtak. Pár helyen az alagsorokat tanteremnek alakították ki, így néha találkozunk velük, de igazából senki se használja őket, viszont ha siet az ember akkor könnyen kapóra jöhet, hisz itt gyakorlatilag a madár se jár, sokkal gyorsabban lehet eljutni A-ból B-be. Hátrány viszont, hogy sokan - köztük én is - nem mindig tudják megjegyezni a pontos útvonalat, így könnyen előfordulhat az, hogy esetleg ott jövünk a felszínre ahol nem szerettük volna :-) arról nem is beszélve, hogy ma már az átjárás sokkal nehézkesebb a kulcsra zárt folyosók miatt.

Az alig elfogadott közlekedési forma: a bicikli

Már megint egy off-topic jellegű témát veszek elő, de a tavasszal és a nyárral együtt jön a következő biciklis szezon, amire úgy érzem senki sincs tökéletesen felkészülve. Bár én az év minden napján lehetőségeim szerint használom, hisz gyorsabb mint a busz vagy a villamos, dugóba nem keveredek (jó példa erre május 10. és a Mihály napi vásár megspékelve a Bunkó Megátalkodott Wezetők felvonulásával... egy élmény volt) ennek ellenére néha azért még mindig kapom a dudát, hogy miért arra megyek, hogy feltartom, hogy húzódjak lefele. 

Tovább

Használj könyvtári proxyt, hogy hozzáférj szinte mindenhez!

A fertőzőn töltött két hét alatt említette egyik évfolyamtársam, hogyan is érdemes utána nézni a különböző orvosi cikkeknek stb., ezt szeretném most megosztani (Igazából ez minden egyetemistának hasznos lehet, szerintem mindenhol van rá lehetőség, hogy kihasználják az emberek, legfeljebb nem tudnak róla). Ennek igazából az utolsó években veszi nagyon nagy hasznát az egyszerű egyetemista, amikor TDK vagy diplomamunkája után kutakodik a PubMeden és a következőbe botlik:

proxy.PNG

MIIICCCSSSOOOOODDDDAAAA?

Egy cikk 31.5 $ ?????????? Kb. ez volt a reakcióm, ennyire senki sem burzsuj, még abban az esetben sem ha az egyetemi hallgatóknak az ELSEVIER jutányosan 200$ körüli összegért hajlandó éves előfizetést adni (ha mást nem ebből azért látni, hogy kint milyen pénzekben gondolkodnak - egyébként ha szakorvos az illető és elő akar rá fizetni, az ilyen 4-500$/év). Etikailag nem feltétlen tartom helyesnek, bár elhiszem, hogy a kiadónak is meg kell élnie valamiből, de ez akkor is sok. A PubMed jó kereső, de szabadon elérhető cikkekből fogalmazzunk úgy, hogy nem sok van. A könyvtárban jelenleg kb. 90 különböző adatbázist pörgethetünk, így nem is az információ mennyiségével, hanem annak elérésével és a közöttük való hatékony eligazodás az ami problémát jelenthet a hallgatóknak (sokan sajnos még mindig a Google/Bing kombót tartják a szakmaspecifikus keresések kiindulópontjának, pedig köztudott, hogy annyira agyon van már moderálva, hogy pont a lényeget nem fogjuk megtalálni). Egyébként meglepően jó iráni, dél-koreai és indiai cikkeket szedtem le a Pubmedről, tökéletes angolsággal, szakmailag ott voltak, de mint mindenki, itt is azért a nyugati szakirodalmat várják el főként, mint hivatkozást. Ennek tovább feszegetése megérne egy külön posztot, de térjünk vissza inkább az elejére.

Az elektronikus folyóiratok elérése elvileg csak a könyvtári gépeken lenne elérhető, ebben nyújt segítséget a proxy szerver használata, ami lényegében abból áll, hogy az otthoni gépünk böngészőjében beállítjuk a könyvtár proxyját, hogy ha csatlakozunk a netre akkor az oldal amit felkeresünk azt lássa, mintha egy könyvtári gépről lenne szó. Remélem értettétek. Egyszerűen zseniális :D

(Számítógép-hálózatokban proxynak, helyesebben proxy szervernek (angol „helyettes”, „megbízott”, „közvetítő”) nevezzük az olyan szervert (számítógép vagy szerveralkalmazás), amely a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja. A kliens csatlakozik a proxyhoz, valamilyen szolgáltatást (fájlt, csatlakozást, weboldalt vagy más erőforrást) igényel, ami egy másik szerveren található. A proxy szerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára. A proxy esetlegesen megváltoztathatja a kliens kérését vagy a szerver válaszát, és alkalomadtán kiszolgálhatja a kérést a szerverhez való csatlakozás nélkül is. Az olyan proxy szervernek, amely változtatás nélkül továbbítja a kérelmeket és a válaszokat, külön neve is van: ez a gateway, vagy néha tunneling proxy. - bővebben lásd Wikipédia)

Kb. akkora felismerés volt ez kis túlzással, mint amikor először megtudtam mi is az az internet. Kinyílt előttem a világ, hirtelen elérem a fizetős cikkeket, közel 40.000 teljes szövegű folyóiratot, azt töltök le, amit akarok.... félelmetes a tudat, hogy mekkora tudás került a szobámba egy-két kattintással. Gyakorlatilag olyan mint ha az összes folyóirat házhoz jönne. A könyvtár beköltözött az otthonomba, nem kell bejárnom, gyakorlatilag online kölcsönzöm ki az anyagot, egyszerűen bámulatos. 

Ezek után már csak annak a módját kellene megtalálnom, hogy hatékonyan arra a pár szaklapra szűkítsem le a kört és valami RSS alapján tudjam az újabb cikkeket megnézni, hogy ezzel is minél kevesebb idő alatt nézzem át az anyagokat, mert jelenleg kb. elveszek a részletekben. Valószínűleg írok Bercinek, hogy ő mit javasol. 

Van egy olyan érzésem, hogy ezek alapján mondjuk a nívósabb külföldi lapok online adatbázisát is elérhetem, ha nem munkáról, hanem pusztán kíváncsiságról van szó (pl.: Spiegel és tsai) bár még ennek utána kell járjak, de a fentiek alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy ne érjem el.

Attól tartok sokan nem tudnak erről a lehetőségről, pedig az évi 2.000 Ft-os olvasójeggyel ennél jobb üzletet szerintem nem tudok kötni :D (hát ha még hozzá vesszük a CD/DVD tárat akkor meg pláne)

Még egy indok, hogy az egyetem elvégzése után is megmaradjon az olvasójegyem :) Máshol amúgy nincs tapasztalatom, de szerintem ez más - akár egyetemi - könyvtáraknál is elérhető, így kötelező kihasználni, amíg lehet. Olvastam egyébként, hogy valamilyen applikációt írtak az egyetemen, hogy az online könyvtári szolgáltatásokat még könnyebben elérjük. Ebben az egyetem nagyon profi, gyakorlatilag minden esélyt megadnak arra, hogy elérjük a legfrissebb dolgokat, sokan viszont még mindig úgy tekintenek a könyvtárakra (sajnos néha beleértve magamat is), mint az ódon, régi könyvek ingyenes antikváriumára. 

süti beállítások módosítása