A fertőzőn töltött két hét alatt említette egyik évfolyamtársam, hogyan is érdemes utána nézni a különböző orvosi cikkeknek stb., ezt szeretném most megosztani (Igazából ez minden egyetemistának hasznos lehet, szerintem mindenhol van rá lehetőség, hogy kihasználják az emberek, legfeljebb nem tudnak róla). Ennek igazából az utolsó években veszi nagyon nagy hasznát az egyszerű egyetemista, amikor TDK vagy diplomamunkája után kutakodik a PubMeden és a következőbe botlik:
MIIICCCSSSOOOOODDDDAAAA?
Egy cikk 31.5 $ ?????????? Kb. ez volt a reakcióm, ennyire senki sem burzsuj, még abban az esetben sem ha az egyetemi hallgatóknak az ELSEVIER jutányosan 200$ körüli összegért hajlandó éves előfizetést adni (ha mást nem ebből azért látni, hogy kint milyen pénzekben gondolkodnak - egyébként ha szakorvos az illető és elő akar rá fizetni, az ilyen 4-500$/év). Etikailag nem feltétlen tartom helyesnek, bár elhiszem, hogy a kiadónak is meg kell élnie valamiből, de ez akkor is sok. A PubMed jó kereső, de szabadon elérhető cikkekből fogalmazzunk úgy, hogy nem sok van. A könyvtárban jelenleg kb. 90 különböző adatbázist pörgethetünk, így nem is az információ mennyiségével, hanem annak elérésével és a közöttük való hatékony eligazodás az ami problémát jelenthet a hallgatóknak (sokan sajnos még mindig a Google/Bing kombót tartják a szakmaspecifikus keresések kiindulópontjának, pedig köztudott, hogy annyira agyon van már moderálva, hogy pont a lényeget nem fogjuk megtalálni). Egyébként meglepően jó iráni, dél-koreai és indiai cikkeket szedtem le a Pubmedről, tökéletes angolsággal, szakmailag ott voltak, de mint mindenki, itt is azért a nyugati szakirodalmat várják el főként, mint hivatkozást. Ennek tovább feszegetése megérne egy külön posztot, de térjünk vissza inkább az elejére.
Az elektronikus folyóiratok elérése elvileg csak a könyvtári gépeken lenne elérhető, ebben nyújt segítséget a proxy szerver használata, ami lényegében abból áll, hogy az otthoni gépünk böngészőjében beállítjuk a könyvtár proxyját, hogy ha csatlakozunk a netre akkor az oldal amit felkeresünk azt lássa, mintha egy könyvtári gépről lenne szó. Remélem értettétek. Egyszerűen zseniális :D
(Számítógép-hálózatokban proxynak, helyesebben proxy szervernek (angol „helyettes”, „megbízott”, „közvetítő”) nevezzük az olyan szervert (számítógép vagy szerveralkalmazás), amely a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja. A kliens csatlakozik a proxyhoz, valamilyen szolgáltatást (fájlt, csatlakozást, weboldalt vagy más erőforrást) igényel, ami egy másik szerveren található. A proxy szerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára. A proxy esetlegesen megváltoztathatja a kliens kérését vagy a szerver válaszát, és alkalomadtán kiszolgálhatja a kérést a szerverhez való csatlakozás nélkül is. Az olyan proxy szervernek, amely változtatás nélkül továbbítja a kérelmeket és a válaszokat, külön neve is van: ez a gateway, vagy néha tunneling proxy. - bővebben lásd Wikipédia)
Kb. akkora felismerés volt ez kis túlzással, mint amikor először megtudtam mi is az az internet. Kinyílt előttem a világ, hirtelen elérem a fizetős cikkeket, közel 40.000 teljes szövegű folyóiratot, azt töltök le, amit akarok.... félelmetes a tudat, hogy mekkora tudás került a szobámba egy-két kattintással. Gyakorlatilag olyan mint ha az összes folyóirat házhoz jönne. A könyvtár beköltözött az otthonomba, nem kell bejárnom, gyakorlatilag online kölcsönzöm ki az anyagot, egyszerűen bámulatos.
Ezek után már csak annak a módját kellene megtalálnom, hogy hatékonyan arra a pár szaklapra szűkítsem le a kört és valami RSS alapján tudjam az újabb cikkeket megnézni, hogy ezzel is minél kevesebb idő alatt nézzem át az anyagokat, mert jelenleg kb. elveszek a részletekben. Valószínűleg írok Bercinek, hogy ő mit javasol.
Van egy olyan érzésem, hogy ezek alapján mondjuk a nívósabb külföldi lapok online adatbázisát is elérhetem, ha nem munkáról, hanem pusztán kíváncsiságról van szó (pl.: Spiegel és tsai) bár még ennek utána kell járjak, de a fentiek alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy ne érjem el.
Attól tartok sokan nem tudnak erről a lehetőségről, pedig az évi 2.000 Ft-os olvasójeggyel ennél jobb üzletet szerintem nem tudok kötni :D (hát ha még hozzá vesszük a CD/DVD tárat akkor meg pláne)
Még egy indok, hogy az egyetem elvégzése után is megmaradjon az olvasójegyem :) Máshol amúgy nincs tapasztalatom, de szerintem ez más - akár egyetemi - könyvtáraknál is elérhető, így kötelező kihasználni, amíg lehet. Olvastam egyébként, hogy valamilyen applikációt írtak az egyetemen, hogy az online könyvtári szolgáltatásokat még könnyebben elérjük. Ebben az egyetem nagyon profi, gyakorlatilag minden esélyt megadnak arra, hogy elérjük a legfrissebb dolgokat, sokan viszont még mindig úgy tekintenek a könyvtárakra (sajnos néha beleértve magamat is), mint az ódon, régi könyvek ingyenes antikváriumára.
