Tegnap este, könnyed levezetésnek, gondoltam beugrok a traumára ügyelni, mert már rég' voltam (kell az inspiráció -:D ). Több mint hasznos volt, shoki, pár részeg, sok sebes, szóval lehetett gyakorolni. Mára viszont hivatalos voltam egy ballagásra, de előtte azért még haza kellett volna mennem lepakolni pár cuccot. Semmi gond, gondoltam magamban 01:22-kor mikor befejeztem az utolsó beteget is, majd amilyen gyorsan csak lehet hazanyargaltam. ...

A másik blokkgyakorlatom a Kenézy Infektológiára vettem fel. Sokan még a hallgatók közül se nagyon merik bevállalni az osztályt, hisz ki akarna a fertőzőn dolgozni, nem akar senki se elkapni valamit. Két hét alatt viszont rájöttem, hogy a valóság azonban sokkal árnyaltabb.

Már korábban is akartam írni, hogy egy picit torznak tartom, hogy állandóan csak a traumatológiára járok be, nyilván lesz forgó rendszer a rezidens képzés során is, de mégis csak jó lenne más sebészi területeket is megismerni. Szóval lépnem kellett...

Itt a tavasz, jönnek a kerti munkák, így szaporodnak az esetszámok is szépen, lassan a traumán. Nem árt pár dologgal tisztában lenni, így gondoltam írok róluk.

Ha már csináltam sebészetit múlt félévben, gondoltam nem árt, ha csinálok egy ilyet belből is. Alapvetően most a negyed év során rajzolódott ki előttem, hogy a belgyógyászat nem az én műfajom, ennek ellenére ezt is meg kell csinálni, ehhez is érteni kell, így ambivalens érzésekkel, de alapvetően mégis bizakodva álltam az egészhez.

Az utóbbi hetekben az egyetemről hazajövök, kaja, pia egy gyors szundi, majd du. 4-6-tól kezdve tanulás kb. 10-ig. Nem egy nagy rutin, de a realitások talaján maradva a szürke hétköznapok szinte mindenkinek így néznek ki. Este aztán a TV-ben természetesen semmi értelmes nem megy, bár néha azért a Discovery-n tudok röhögni egy sort... Tudományos ismeretterjesztő csatornának indult, aztán ma már a Cefrekirályokat nézheted, nem mintha ezt a magyaroknak külön be kellene mutatni :D Erről épp volt is egy Index-cikk. Ettől függetlenül, a realityk felé való elmozdulás nem feltétlen rossz lépés, tényleg szórakoztatóan próbálják megmutatni egyes emberek különös élethelyzeteit. Az attraktorra pedig külön kíváncsi leszek. De térjünk vissza az eredeti témára....